Talán, kezdem azzal, mi indított, Blogot írni... Egyszer kaptam egy könyvet, melynek, valami olyasmi volt az ajánlója, hogy "az anyák többsége, felét nem tudja annak, ami a lányával megtörtént". Ezt szeretném én most elmondani mindenkinek, mivel, nem mondhatom el senkink.

Hogy, ki vagyok! Egy középkorú Nő, aki, akár, Te is lehetne, és gyanítom, sok hasonlóságot fogsz vélni felfedezni, a leírtak, és a saját életed között. Ez így van rendjén, ugyanis, legyünk, akármilyenek, de az, összeköt minket, hogy mindannyian voltunk fiatalok. Bizony, bizony.

Az életem, átlagos, van egy szerető, hűséges férjem, és két gyermekem, reggel felkelek, reggelit készítek, iskolába indítok, táskát pakolok, uzsonnát csomagolok, aztán itthon vagyok, a kisebbikkel, házimunka, stb. A főzés, az más, főzni, sütni imádok, szerintem, tudok is. Nyáron nyaralunk, télen sielünk, van házunk, autónk (kutyánk nincs). Ünnepnapokon összejön a család, és ennyi. Igen, jól gondolod, ez nem kevés, persze, hogy nem, ennyi a maximum. Ja, és a nemi életünkkel sincs gond, rendszeres, és kielégítő.

Ami hiányzik, az izgalom, a múltban átélt hatalmas, világmegváltó szerelmek, szexuális élmények, a flörtök, amikor az első csók előtt, izgatottan vársz, bőrének, első érintése. Sokszor eszembe jutnak ezek, hiszen hozzám tartoznak, el nem veheti senki tőlem, egybeforrt velem, kész. Szerintem, aki kihagyta, az vesztett, sokat. Amit fiatalon kell átélni, azt nem lehet 70 évesen pótolni. Félre értés ne essék, nem azt állítom, hogy akkor már nincs szerelem, szenvedély, de a kettő, nem ugyanaz.

Én egy eléggé zűrös lányka voltam, bandázós, és hittem abban, az az alkalom, amit elszalasztasz, soha nem jön vissza, vagy nem lesz ugyanaz. Bár, ki tudja??

Vagy 2 fakanál eltört rajtam, és most, hogy újra olvastam, a régi naplóm, nem is csoda. Atyaég! Mik vannak abba, beleírva.. Ha csak felidézem, belepirulok, de haladjunk csak sorjában.

A testi szerelem, mindig nagyon érdekelt, sokat olvastam róla, mielőtt, el nem kezdtem művelni, a barátnőimmel, habzsoltuk az élvezeteket. Lehet rám követ vetni, de, hogy, az EDDA "szavaival éljek": 'A múltam, az itt van, azt mélyen őrzöm, sz enyém, csak az enyém"